Mikor tudunk segíteni?

• Nyelvi késés esetén, amikor a beszédfejlődés megindulása késik:

Az első szavak átlagosan egy – másfél éves korban jelennek meg, majd összekapcsol két szót, rövid mondatokat alkot, melyek folyamatosan bővülnek. A harmadik életév végére a kisgyermek összefüggő mondatokban, a környezet számára is érthetően ki tudja fejezni magát, gondolatait – érzéseit meg tudja osztani másokkal. A hibás hangképzés, a nyelvtani hibák természetesek ebben az életkorban.

Ha még kétévesen is késnek az első szavak, ha még két és félévesen néhány szó, szókapcsolat megjelenése után megreked és nem bővül tovább a szókincs, nem kapcsolja össze a szavakat, nem alakít ki mondatokat gyermeke. 

• Artikulációs zavar, közismertebb nevén pöszeség esetén:

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy öt éves korig élettani, azaz a normál fejlődés velejárója lehet, ha a gyermek bizonyos hangot – hangokat nem ejt tisztán, vagy azokat cseréli más hangokkal, vagy egyáltalán nem is ejt egyes hangokat. Ezeknek a hanghibáknak a javítása átlagosan az ötödik életév betöltése után ajánlott. Ugyanakkor sok hang helytelen képzése esetén, amikor szinte érthetetlen vagy nagyon nehezen érthető a beszéd, indokolt lehet már az 5. életév betöltse előtt szakemberhez fordulni, aki javasolja a logopédiai terápia megkezdését, vagy komplex fejlesztést, mozgás – vagy egyéb terápiát, esetleg további vizsgálatot ajánlhat.

• Beszédészlelés, beszédértés fejlesztése esetén:

A beszédészlelés készsége teszi lehetővé, hogy a gyermek a beszédhangokat, hangsorokat pontosan felismerje, észlelje, azonosítsa. Az elhangzott hangsorokat az elhangzás sorrendjében pontosan meg tudja ismételni.

A beszédmegértés biztosítja a szavak, fogalmak, mondatok jelentésének azonosítását, az elhangzott szöveg megértését.

Az anyanyelv elsajátításnak alapvető feltétele a beszédészlelés – értés tökéletes működése.

A szülő azt veszi észre, hogy gyermeke nem érti vagy nem pontosan érti meg a szavak jelentését. Az elhangzott mondatokat, utasításokat, szöveget sem érti meg, vagy pontatlanul értelmezi azokat. Elhall dolgokat, többször is visszakérdez, ami kortárskapcsolatait, hétköznapi kommunikációját is megnehezítheti, és gátolja az új ismeretek kiépülését. Az eredetihez hasonló hangzású, de sajátos szavakat alkot, a hangok sorrendjét felcseréli a szavakban. Nem szívesen tanul mondókákat, verseket, nem kelti fel érdeklődését a mese. Zavarják az erősebb hangingerek vagy éppen igényli a hangosabb beszédet, hangosabban tv-zik.

Nagyon gyakran társul a fentebb leírt pöszeséggel, amikor a gyermek nemcsak kiejteni, képezni nem tudja helyesen a hangokat, hanem azokat pontosan felismerni, azonosítani sem.

De tökéletesen ép hangképzés mellett is megjelenhet ez a probléma. Akár hosszan rejtve is maradhat, mivel a gyermek megtanul kompenzálni, jó értelmi képességeivel ellensúlyozni ezeket a hiányosságokat.

Az iskola kezdésre készségszinten kialakul, hogy a magyar nyelv hangjait pontosan tudja azonosítani: az azonos hangokat felismeri, a hasonló hangzású hangokat meg tudja különböztetni, valamint a magyar nyelv sajátosságát jelentő zöngés – zöngétlen, valamint a rövid – hosszú hangzópárokat differenciálni tudja.

A beszédészlelés – megértés elmaradása, zavara az iskolai teljesítményben is problémákat okozhat: olvasás, helyesírás, szövegértés, az idegen nyelv tanulása során.

• Nyelvlökéses nyelés terápiája esetén:

A nyelvlökéses nyelés egy helytelen nyeléstechnika, mely nagyon leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a nyelv a nyelésnél nem a megfelelő helyen helyezkedik el a szájtérben, hanem kicsúszik a két fogsor közé, illetve nyomást gyakorol a fogakra.

Gyakran tapasztaljuk, hogy a logopédiai terápia ellenére sem tisztulnak ki a hangok, azokat továbbra is torzan, esztétikailg helytelenül ejti a gyermek. Ebben az esetben a terápiát a helyes nyelési szokás kialakításával kell kezdeni; a szokásos ajak – és nyelvgyakorlatok, a hangfejlesztés nem hozzák meg a várt eredményt. A helyes nyelés kialakításához kellő motivációra, megfelelő érettségre, együttműködésre, kitartó, rendszeres gyakorlásra, tudatosságra van szükség a gyermek, illetve az őt segítő szülő részéről.

Szintén erre a problémára hívja fel a figyelmet a fogszabályozó szakorvos: abban az esetben lesz csak eredményes és tartósan maradandó a fogszabályozás, ha ezt a problémát logopédiai terápiával kezelik.

• Tanulási nehézség: az olvasás – írás – helyesírás – szövegértés
  nehézsége / tanulási zavar: diszlexia – diszgráfia

Sok kisiskolás vagy nagyobb életkorú gyermek és szülő, család életét nehezítik meg az írás – olvasás elsajátítása, használata során átélt kudarcok, sikertelenségek. Ennek előjelei megjelenhetnek már egész korai években, illetve az óvodáskorban is.

Jelezheti a későbbi problémákat: a mozgás és / vagy a beszédfejlődés késése, elmaradásai, az ügyetlen ceruzahasználat, a gyengébb rajzkészség, a makacs – elhúzódó pöszeség, a beszédészlelési – megértési problémák, a szegényes szókincs, nyelvtani hibák a beszédben. Nehezen tájékozódik a saját testén, a téri – és idői viszonyok között, figyelmi problémái vannak, a látott színek, formák felismerése, felidézése nehézkes, azok között nehezen tesz különbséget, hallás után is nehezen jegyez meg dolgokat.

Ritkábban, de az is előfordul, hogy látszólag előzmények nélkül, csak az iskolában szembesülnek a problémával.

Ahogyan az okok, úgy a tünetek is igen sokfélék lehetnek. Lehetnek enyhébbek, a tanulási nehézség kategóriájába tartozók, de egészen súlyos tanulási zavar is tapasztalható, melyet diszlexia, diszgráfia néven ismerünk.

Az átlagos vagy átlagtól jobb értelmi képeségek mellett, a sok gyakorlás ellenére sem jön a kellő eredmény és a következőket tapasztalják: lassan olvas, sok hibát ejt, keveri a betűket, nem érti az elolvasott szöveget, nem tudja felidézni azt, az olvasottakkal kapcsolatos kérdésekre nem tud válaszolni, az olvasott szöveg lényegét összefüggően nem látja.

Az írás alakilag rendezetlen, nehezen olvasható, az írásmozgás nehezített, ügyetlen, lassan ír. Tartalmilag is hibás: betűket cserél, kihagy, betold, a szavakban a betűk sorrendjét felcseréli, egybe vagy különír szavakat, a hangok időtartamát nem tudja megkülönböztetni, a helyesírási szabályokat hiába tanulja meg, nem tudja alkalmazni.

A tanulási nehézség és a tanulási zavar okai, tünetei, megjelenése hasonlóságot mutatnak.

• komplex nyelvi fejlesztés